Szólásokat és közmondásokat mindenki ismer, használ is – de elgondolkodtunk valaha is, honnan ered egyikük-másikuk?
A napokban 3 szólás ütött szöget a fejemben:
- Leesett neki a tantusz
- Ott hagyott csapot-papot
- Kivétel erősíti a szabályt
+1: karácsony (mégis közelednek az ünnepek, így én is kiveszem a részemet – kicsit másképp)
Leesett neki a tantusz:
Szólásunk a telefonautomaták korához kötődik, pontosabban az azokhoz használt érméket nevezzük tantusznak. A tárcsázás után a hívott szám kapcsolása rövidebb vagy hosszabb ideig is eltarthatott. Hasonló a helyzet egy adott dolog elmagyarázásánál: valaki hamarabb megérti, míg más sokára "kapcsol".
Megjegyzés: sajnos, én már ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik már nem ismerte meg az utcai telefonfülkék báját.
Forrás: Wikipédia + Szó- és szólásmagyarázatok + első kép + második kép
Ott hagyott csapot-papot:
Petőfi Sándor révén terjedt el ez a szófordulat, ő szedett versbe egy Csokonai Vitéz Mihályról szóló anekdotát, amelyet elvileg Domby Márton (Csokonai iskolatársa) jegyzett le.
Csokonai
Egy kálomista pap s Csokonai
Egymásnak voltak jóbarátai.
Kilódul egyszer Debrecenből
S a jóbarát előtt megáll,
S: ihatnám, pajtás! így kiált föl
Csokonai Vitéz Mihály.
„No, ha ihatnál, hát majd ihatol,
Akad még bor számodra valahol,
Ha máshol nem, tehát pincémben;
Ottan nem egy hordó bor áll,”
Szólott a pap, s leballag véle
Csokonai Vitéz Mihály.
„Ihol ni, uccu!” fölkiált a pap,
Amint egy hordóból dugaszt kikap;
„Szaladj csapért! ott fönn felejtém;
Szaladj öcsém, de meg ne állj!”
És fölrohan lóhalálában
Csokonai Vitéz Mihály.
A likra tette tenyerét a pap;
Csak vár, csak vár, hogy jön talán a csap,
S a csap nem jött, és a pap morgott:
„De mi az ördögöt csinál,
Hol a pokolba’ marad az a
Csokonai Vitéz Mihály?”
Tovább nem győzte várni a csapot,
Ott hagyta a hordót, (a bor kifolyt,)
Fölmén a pincéből a házba,
De ott fönn senkit nem talál.
Csak késő este érkezett meg
Csokonai Vitéz Mihály.
Hát a dologban ez volt az egész:
Kereste ott fönn a csapot Vitéz,
Zeget-zugot kikutat érte,
De csak nem jön rá, hogy hol áll?
És így csapért szomszédba mégyen
Csokonai Vitéz Mihály.
A szomszédban valami lakzi volt.
Elébe hoztak ételt és italt;
És ím az étel és bor mellett
És a zenének hanginál
Csapot, papot, mindent felejtett
Csokonai Vitéz Mihály.
(Pest, 1844. november.)
Forrás: Napvilág íróklub + Magyar-irodalom.elte.hu + második kép
Kivétel erősíti a szabályt:
Exceptio probat regulam. – hangzik az eredeti mondás. Az elterjedt magyarázat szerint félrefordítás történt a probat igénél; helyesen: „A kivétel teszi próbára a szabályt.”
Eredetileg azt jelentette, hogy „a kivételes esetek ismeretében lehet a szabályra következtetni és a szabályt alkalmazni lehet a kivételként fel nem sorolt esetekben.” Röviden és tömören: A kivétel szabályt teremt. (Cicero vezette be és alkalmazta ezt a jogi elvet Lucius Cornelius Balbus védőbeszédében.)
Belegondolva, tényleg logikátlanul használjuk. Hiszen egyes esetekben azért alkotnak meg új szabályokat, mert az eddigiekbe nem tartozik bele az az új tényező, amely felmerült. Szabály és kivétel nem létezhetnek egymás nélkül, kölcsönösen hatnak a másikra, de sose lesz képes a szabály mindent lefedni, azaz megszüntetni a kivételes eseteket.
Karácsony:
Kukacoskodásnak tűnhet, de egy ünnep nevétől elvárnám, hogy közvetetten vagy közvetlenül fejezze ki azt, amit értünk alatta. Újév, Pünkösd, és társaik. Sajnos, nem lehet explicit megmagyarázni a karácsonyt, így mindenki eldöntheti, neki melyik teória tetszik jobban.
a, Bolgár közvetítéssel kerülhetett át a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből. Kracsun bolgár kifejezés a téli és nyári napfordulót jelenti, míg a macedón nyelvjárásokban kifejezetten a karácsonyt jelöli.
b, Etimológiailag vizsgálva, „az óegyházi szláv az albán nyelv karcun szavát vette át, melynek eredeti jelentése rönk, tuskó, utalva a téli napfordulókor tartott máglyarakás pogány népszokására.”
c, A Kassai Kódex (1267) alapján felmerülhet az is, hogy a régi magyar kerecsen/kerecseny szóból származhat, ami a pogány magyarok, karácsony idejekor tartott sólyomröptetésére utal (sólyom, mint napmadár, átvitt értelemben megújulás).
d, Legvalószínűtlenebbnek azt a változatot mondanám, miszerint a latin incarnatio (megtestesülés) szóból eredhet, „mivel ez Isten testben való megjelenésének ünnepe.”
Forrás: Wikipédia :D
